🔤

Mássalhangzótörvények: hasonulás és összeolvadás

[aggya], de írva: adja. Miért? Mert a magyar helyesírás a szóelemeket őrzi. Mikor NEM jelöljük a hasonulást, és mikor kell mégis kettőzni?

💡

Miért nehéz?

Amikor két mássalhangzó találkozik, a kiejtésben gyakran megváltoznak: az adja szót [aggya]-nak, a látja szót [láttya]-nak halljuk. A magyar helyesírás mégis a szóelemeket írja le (a tövet és a toldalékot úgy, ahogyan van), nem a kiejtést – ezt nevezzük szóelemző írásmódnak. Ezért marad meg az adja d-je és j-je.

A csapda az a néhány eset, amikor a hasonulást mégis jelöljük kettőzéssel: az s, sz, z, dz végű igéknél (mossa, keressük, játssza), a -val/-vel ragnál (arannyal, vízzé) és az az/ez névmásnál (abba, ahhoz).

📏 A hat fő szabály

Az AkH 51–84. pontja alapján. A [ ] jelben a kiejtés, utána a helyes írásmód.

1

Zöngésség szerinti hasonulás → NEM jelöljük

Ha egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé, a kiejtésben az első hozzáidomul a másodikhoz. Az írásban ezt nem tükrözzük – a szóelemeket változatlanul hagyjuk.

adhat [athat]népdal [nébdal]vízhez [víszhez]lökdös [lögdös]fogkefe [fokkefe]
2

Az n hasonulása (m, ny) → NEM jelöljük

A p, b, m előtt az n-t [m]-nek, a gy, ty, ny előtt [ny]-nek ejtjük, de az írásban megmarad az n.

színpad [szímpad]azonban [azomban]különben [külömben]rongy [rongy]van gyerek [vany gyerek]
3

Teljes hasonulás és összeolvadás → NEM jelöljük

Amikor a tő végi mássalhangzó és a toldalék j-je összeolvad ([aggya], [láttya]), az írás akkor is a szóelemeket őrzi: a d, t, gy, ny, l hangot és a rag j-jét is kiírjuk. Ez a leggyakoribb hibaforrás.

adja [aggya]látja [láttya]mondja [mongya]anyja [annya]bátyja [báttya]barátja [baráttya]
4

A j-vel kezdődő rag megmarad j-nek

A tárgyas -ja/-juk/-játok és a felszólító -j a legtöbb ige után megtartja a j betűt, akárhogy is ejtjük. Így: gy, ny, l végű igék + j.

hagyja [haggya]hagyjuk [haggyuk]hányja [hánnya]tanulja [tanujja]kapálják [kapájják]állj [ájj]
5

KIVÉTEL: az s, sz, z, dz végű igék → kettőzve

Ezeknél az igéknél a rag j-je teljesen az igevéghez hasonul, és ezt az írás igenis jelöli kettőzéssel: ss, ssz, zz, ddz. NEM keresjük, hanem keressük. A játszik típus is így viselkedik: játssza (de: játszik, játszom).

mossakeressükolvassahozzákvégezzükeddzükjátsszavadássza
6

KIVÉTEL: -val/-vel és az az/ez → kettőzve

A -val/-vel és -vá/-vé rag v-je a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul, és ezt kettőzéssel jelöljük (bottal, arannyal, vízzé) – lásd a -val, -vel oldalt. Az az, ez névmás z-je is teljesen hasonul: abba, ahhoz, ezzel, arra.

bottalarannyalvízzékirállyáabbaahhozezzelakkor

⚠️ Gyakori hibák

Balra a kiejtés szerinti hibás alak, jobbra a helyes írásmód.

aggyaadja
láttyalátja
tuggyatudja
annyaanyja
haggyukhagyjuk
eggyüttegyütt
játszajátssza
keresükkeressük

🧠 Mini-kvíz

Teszteld magad! Melyik a helyes alak?

Mássalhangzótörvények kvíz

1/8

Melyik a helyes? (ad + -ja)

✍️ Próbáld ki

Ellenőrizd a saját mondatodat itt, az oldal elhagyása nélkül.

47/3000

Ellenőrizd a szöveged!

A Hector szövegellenőrző a hasonulásból eredő hibákat is jelzi.

Szövegellenőrző megnyitása