Budapesten, de Glasgow-ban. Balzackal, de Voltaire-rel. Mikor kell a kötőjel, és mikor tilos?
Az alapszabály egyszerű: a toldalék kötőjel nélkül kapcsolódik a névhez (Budapesten, Péterrel). A kötőjel főleg három esetben jelenik meg: ha a név vége nem úgy hangzik, ahogy írjuk (néma betű), ha a toldalékolás eltorzítaná a név írásképét, vagy ha különírt elemekből álló névhez kapcsolunk -i képzőt (New York-i).
Az alapeset a kötőjel nélküli írás — a többi szabály kivétel.
Magyar nevekhez és a kiejtés szerint végződő idegen nevekhez a toldalék közvetlenül kapcsolódik.
Ha a név utolsó betűjét nem ejtjük, vagy a szóvég írása szokatlan a magyarban, a toldalék kötőjellel kapcsolódik.
Köznévnél egyszerűsítünk (toll + val = tollal), tulajdonnévnél viszont a név alakja szent: kötőjel oldja fel a torlódást.
A földrajzi névből képzett melléknév kisbetűs lesz — kötőjeles neveknél a közszói és melléknévi tagok kisbetűsödnek, a tulajdonnévi előtag nagy marad (Duna-parti).
Ha a név több különírt elemből áll, az -i képző kötőjellel kapcsolódik, és a nagybetűk megmaradnak.
Balra a hibás, jobbra a helyes alak.
A hasonulós esetekről (Balzackal, Bachhal) részletesen a -val/-vel oldalon írunk.
Teszteld magad! Melyik a helyes alak?
Melyik a helyes?
A Hector szövegellenőrző a tulajdonnevek toldalékolását is figyeli.
Szövegellenőrző megnyitása
