Hector · Magyar nyelv

Nyelvváltozatok

Érettségi tétel: a nyelv társadalmi és területi tagolódása, a köznyelvtől a szlengig.

Mi a nyelvváltozat?

A nyelvváltozat egy nyelv olyan ága, amely egységes, sajátos nyelvi rendszert alkot, és egy jól elkülöníthető beszélőcsoport használja. Egy nyelv nem egyetlen tömb: a különböző nyelvváltozatok összessége. Ezek a változatok nem válnak el élesen, átmenetek vannak közöttük.

Függőleges tagolódás: A függőleges (társadalmi) tagolódás azt mutatja, hogyan beszélnek az emberek foglalkozásuk, társadalmi helyzetük, műveltségük és életkoruk szerint. Idetartozik a köznyelv, az irodalmi nyelv, valamint a csoport- és rétegnyelvek.

Vízszintes tagolódás: A vízszintes (területi) tagolódás azt mutatja, hogyan beszélnek az emberek lakóhelyük szerint. Ennek eredményei a nyelvjárások: a magyar nyelvterület tíz nyelvjárási régióra oszlik, a köznyelv és a nyelvjárás között pedig ott a regionális köznyelv.

A nyelvváltozatok rendszere

A magyar nyelv változatai: függőleges és vízszintes tagolódásMagyar nyelvFüggőleges (társadalmi)Vízszintes (területi)KöznyelvIrodalmi nyelvCsoportnyelvekRegionális köznyelvNyelvjárásokSzaknyelvHobbinyelvRétegnyelvDiáknyelvSzlengArgó

A fő változatok

Köznyelv
A nyelv igényes, egységes változata, amelyet sem terület, sem társadalmi csoport nem korlátoz. Ez a nyilvános nyelvhasználat jellemző formája írásban és szóban (oktatás, sajtó, hivatal, tudomány), és a legtöbb beszélő legalább érti.
Ilyen a tanári beszéd (katedranyelv), a színpadi nyelv és a hivatalos tömegtájékoztatás nyelve.
Irodalmi nyelv
Ma elsősorban a szépirodalom írott és beszélt nyelve. A normát a művészi célnak rendeli alá, ezért más nyelvváltozatok elemeit is befogadhatja.
Az író a szereplők beszédében nyelvjárási, tolvajnyelvi vagy hivatali nyelvi elemeket is használhat, hogy hitelesen ábrázolja őket.
Népnyelv
A magyar nyelv nyelvjárástípusokra tagolódó változata, amely kisebb közösségekhez kötődik. Főleg beszélt nyelv, de írott formája is van.
Írott népnyelv például a nyelvjárásban írt levél, a paraszti önéletrajz, a kéziratos énekeskönyv vagy az ételrecept.
Regionális köznyelv
Átmeneti nyelvhasználati sáv a nyelvjárás és az általános köznyelv között. A beszélő köznyelven szól, de beszédében megmaradnak a vidék nyelvjárásának egyes vonásai.
Sok debreceni vagy kolozsvári értelmiségi a köznyelvet a környék nyelvjárásának néhány hangtani vonásával beszéli, és ezt ugyanúgy köznyelvnek érzi.

Hogyan feleld a tételt?

  1. Kezdd a kapott feladattal: olvasd el a szöveget, és nevezd meg, milyen nyelvváltozat jelenik meg benne, és miről ismered fel.
  2. Fogalom: mondd el, mi a nyelvváltozat, és hogy a nyelv változatok összessége, nem egyetlen tömb.
  3. Rendszerezés: függőleges (társadalmi) tagolódás: köznyelv, irodalmi nyelv, csoport- és rétegnyelvek; vízszintes (területi) tagolódás: nyelvjárások, regionális köznyelv. Utalj az átmenetekre is.
  4. Példák: minden fogalomhoz adj egy pontos példát, például ö-zés: „embör” (ember), diáknyelv: „karó” (elégtelen).
  5. Nyelvjárás és norma: mutasd meg egy nyelvjárási régió néhány eltérését a köznyelvi normától, és említs egynyelvű szótárt is (például tájszótár, szlengszótár, értelmező szótár).
  6. Saját tapasztalat: hozz példát a családod vagy a lakóhelyed beszédéből, vagy az osztályod szlengjéből.
  7. Értékelés: fogalmazz meg önálló véleményt: a nyelvjárás nem hiba, a jó beszélő a helyzethez illő változatot választja. Felelj logikusan, tagoltan.

Tovább