Hector · Magyar nyelv

Magyar nyelvjárások

A nyelv vízszintes, területi tagolódása: 10 nyelvjárási régió, jellemzőkkel és tájszavakkal.

Koppints egy régióra a térképen, és megmutatjuk a jellemzőit.

A magyar nyelvjárási régiók vázlatos térképeVázlatos térképNyugatiDunántúliDéliDél-alföldiTisza-KörösPalócÉszakkeletiMezőségiSzékelyCsángó

Nyugat-dunántúli (nyugati) nyelvjárási régió

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, részben Veszprém megye: a Rábaköz, az Őrség, Göcsej és Hetés vidéke. Idetartozik Ausztriában (Burgenland) a Felsőőr vidéki nyelvsziget is.

  • Erős l-ezés, ly helyett l: millän (milyen)
  • Hosszú ú, ű, í helyett rövid u, ü, i: tüz (tűz), viz (víz)
  • Palatalizáció és más hangváltozások: irnyi (írni), kalaptya (kalapja), gyün (jön)

faragó (ceruzahegyező), elszab (elszakít), semmittelen (értéktelen, sivár)

Közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió

A Közép-Dunántúl és a Kisalföld: a Balaton vidéke, Észak-Dunántúl és a Szigetköz, Szlovákiában pedig a Csallóköz és a Mátyusföld.

  • A szótagzáró l kiesik, és az előtte álló magánhangzó megnyúlik: bót (bolt), vót (volt)
  • A Balaton vidékét kivéve erős í-zés, é helyett í: szíp (szép), sütemín (sütemény)
  • Zárt ë-zés: gyerëk (gyerek)

buborka (uborka), csuri (veréb), csömény (darázs)

Dél-dunántúli nyelvjárási régió

Somogy és Baranya megye: a közép-somogyi, a dél-somogyi, az észak-baranyai és a dél-baranyai nyelvjárástípus vidéke (például az Ormánság).

  • Zárt ë-zés: dëszka, lë, së
  • Erős ö-zés: kendör, löhet, mönünk
  • Baranyában és Dél-Somogyban sajátos igealakok: mondi, mondik (mondja, mondják)

tülemtoló (vasvilla), burut (felhő), sikúdik (beborul)

Dél-alföldi (déli) nyelvjárási régió

A Duna-Tisza köze déli része (Baja környéke, a Kiskunság, Szeged vidéke), valamint Szerbiában a Bácska és a Bánság.

  • Ö-zés, e helyett ö: embör (ember), köröszt (kereszt)
  • ó, o helyett gyakran ú, u: rúzsa (rózsa), lu (ló)
  • A szótagzáró l kiesik: asó (alsó), eső (első)

mögénten (ismét, újból), mögvötte (megvette (alaki tájszó: csak a kiejtése más))

Tisza-Körös-vidéki nyelvjárási régió

A Tiszántúl középső része: a Hajdúság és Bihar, a Hortobágy, a Tisza, a Körösök és a Berettyó mente. Romániában a nyugati Kalotaszeg is idetartozik.

  • í-zés, é helyett í: rígen (régen), megnízheted (megnézheted)
  • Az l kiesik, és az o megnyúlik: vót (volt), dógom (dolgom)
  • Az l, r, j megnyújtja az előtte álló magánhangzót: bórnyu (borjú), ökőr (ökör)

vasaló (pásztorkunyhó), lesuvad (lezuhan), másmint (másként)

Palóc nyelvjárási régió

Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia: a Vágtól keletre, a Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól északra a Tiszáig és a Sajó-Hernád medencéig. Idetartozik Nógrád, Észak-Heves, Észak-Borsod, Gömör, Hont, valamint a Jászság.

  • a helyett ajakkerekítés nélküli â, á helyett hosszú ā: âlmâ (alma), szâmār (szamár)
  • A középső és a nyugati palócban megvan az ly hang, és elkülönül a j-től: fol(j)ó, l(j)uk
  • A -val, -vel v-je nem hasonul: házvâl (házzal), sokvâl (sokkal)

menek (megyek), lëcsó (zöldpaprika paradicsommal (nógrádi tájszóból lett a köznyelvi lecsó))

Próbáld ki: Palóc teszt →

Északkeleti nyelvjárási régió

Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén egy része; Ukrajnában Kárpátalja (Munkács, Huszt, Ungvár vidéke) és Kelet-Szlovákia egy része.

  • Helyenként í-zés: kík (kék), szíp (szép)
  • Kettőshangzók (Szabolcsban): lou (ló), köü (kő)
  • Sajátos igealakok: megyen (megy), jösztök (jöttök)

paszuly (bab), pulya (gyerek), málé (kukorica)

Mezőségi nyelvjárási régió

Romániában Erdély középső, nem székely magyar vidéke: a Mezőség, az Aranyos, a Maros és a Küküllők mente, Kolozsvár, Torda és Dés környéke.

  • Nyílt a-zás, o helyett a: hasszu (hosszú), sak (sok)
  • A hosszú magánhangzók gyakran megrövidülnek: apro (apró), kesztyü (kesztyű)
  • A Belső-Mezőségen ty helyett cs, gy helyett dzs: kucsa (kutya), hadzsma (hagyma)

orda (édestúró (erdélyi szó, román eredetű)), pakulár (juhász (erdélyi szó, román eredetű))

Székely nyelvjárási régió

A történelmi Székelyföld Romániában: Udvarhelyszék, Háromszék, Csík, Gyergyó és Marosszék vidéke.

  • ö-zés és o-zás: köröszt (kereszt), házbo (házba)
  • Az idősebbek ma is használják az elbeszélő múlt időt: harangozának, járék
  • Gazdag gyakorító képzők: illogat (iszogat), pipákol (pipázgat)

nyököti (dadogó), nyiszitël (nyiszál), ugráncsol (ugrándozik)

Próbáld ki: Székely teszt →

Moldvai (csángó) nyelvjárási régió

Romániában, a Kárpátokon túl, Moldvában: Bákó, Neamț, Iași és Vrancea megyében, a Szeret folyó és mellékpatakjai mentén (például Szabófalva).

  • Gyakori a dzs hang: dzsermek (gyermek), dzsió (dió), medzs (megy)
  • Sziszegő beszéd: az s helyett sz-hez közelítő hang: maszt (most)
  • Sok középkori nyelvi formát őriz, például jü (ő), bücsü (becsület), és sok román jövevényszót is átvett

filjesz (nyúl), csúkmony (tojás), külpis (csiga)

Regionális köznyelv

Átmeneti nyelvhasználati sáv a nyelvjárás és az általános köznyelv között. A beszélő köznyelven szól, de beszédében megmaradnak a vidék nyelvjárásának egyes vonásai.

Nyelvjárás és köznyelv

A nyelvjárás nem hibás vagy romlott nyelv, hanem a magyar nyelv teljes értékű, régi változata, sok régiséget őriz. A nyelvjárási beszélők többsége kettősnyelvű: otthon nyelvjárásban, hivatalos helyzetben köznyelven beszél, ezért kommunikációs körük szélesebb, mint azoké, akik csak a köznyelvet ismerik. Ha az iskola vagy a környezet kigúnyolja vagy javítgatja a nyelvjárást, a gyerek hátrányba kerül és szégyelli a beszédét, pedig tisztelet illeti: a jó beszélő a helyzethez illő változatot választja.