Nyugat-dunántúli (nyugati) nyelvjárási régió
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, részben Veszprém megye: a Rábaköz, az Őrség, Göcsej és Hetés vidéke. Idetartozik Ausztriában (Burgenland) a Felsőőr vidéki nyelvsziget is.
- Erős l-ezés, ly helyett l: millän (milyen)
- Hosszú ú, ű, í helyett rövid u, ü, i: tüz (tűz), viz (víz)
- Palatalizáció és más hangváltozások: irnyi (írni), kalaptya (kalapja), gyün (jön)
faragó (ceruzahegyező), elszab (elszakít), semmittelen (értéktelen, sivár)
Közép-dunántúli-kisalföldi nyelvjárási régió
A Közép-Dunántúl és a Kisalföld: a Balaton vidéke, Észak-Dunántúl és a Szigetköz, Szlovákiában pedig a Csallóköz és a Mátyusföld.
- A szótagzáró l kiesik, és az előtte álló magánhangzó megnyúlik: bót (bolt), vót (volt)
- A Balaton vidékét kivéve erős í-zés, é helyett í: szíp (szép), sütemín (sütemény)
- Zárt ë-zés: gyerëk (gyerek)
buborka (uborka), csuri (veréb), csömény (darázs)
Dél-dunántúli nyelvjárási régió
Somogy és Baranya megye: a közép-somogyi, a dél-somogyi, az észak-baranyai és a dél-baranyai nyelvjárástípus vidéke (például az Ormánság).
- Zárt ë-zés: dëszka, lë, së
- Erős ö-zés: kendör, löhet, mönünk
- Baranyában és Dél-Somogyban sajátos igealakok: mondi, mondik (mondja, mondják)
tülemtoló (vasvilla), burut (felhő), sikúdik (beborul)
Dél-alföldi (déli) nyelvjárási régió
A Duna-Tisza köze déli része (Baja környéke, a Kiskunság, Szeged vidéke), valamint Szerbiában a Bácska és a Bánság.
- Ö-zés, e helyett ö: embör (ember), köröszt (kereszt)
- ó, o helyett gyakran ú, u: rúzsa (rózsa), lu (ló)
- A szótagzáró l kiesik: asó (alsó), eső (első)
mögénten (ismét, újból), mögvötte (megvette (alaki tájszó: csak a kiejtése más))
Tisza-Körös-vidéki nyelvjárási régió
A Tiszántúl középső része: a Hajdúság és Bihar, a Hortobágy, a Tisza, a Körösök és a Berettyó mente. Romániában a nyugati Kalotaszeg is idetartozik.
- í-zés, é helyett í: rígen (régen), megnízheted (megnézheted)
- Az l kiesik, és az o megnyúlik: vót (volt), dógom (dolgom)
- Az l, r, j megnyújtja az előtte álló magánhangzót: bórnyu (borjú), ökőr (ökör)
vasaló (pásztorkunyhó), lesuvad (lezuhan), másmint (másként)
Palóc nyelvjárási régió
Észak-Magyarország és Dél-Szlovákia: a Vágtól keletre, a Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól északra a Tiszáig és a Sajó-Hernád medencéig. Idetartozik Nógrád, Észak-Heves, Észak-Borsod, Gömör, Hont, valamint a Jászság.
- a helyett ajakkerekítés nélküli â, á helyett hosszú ā: âlmâ (alma), szâmār (szamár)
- A középső és a nyugati palócban megvan az ly hang, és elkülönül a j-től: fol(j)ó, l(j)uk
- A -val, -vel v-je nem hasonul: házvâl (házzal), sokvâl (sokkal)
menek (megyek), lëcsó (zöldpaprika paradicsommal (nógrádi tájszóból lett a köznyelvi lecsó))
Próbáld ki: Palóc teszt →Északkeleti nyelvjárási régió
Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén egy része; Ukrajnában Kárpátalja (Munkács, Huszt, Ungvár vidéke) és Kelet-Szlovákia egy része.
- Helyenként í-zés: kík (kék), szíp (szép)
- Kettőshangzók (Szabolcsban): lou (ló), köü (kő)
- Sajátos igealakok: megyen (megy), jösztök (jöttök)
paszuly (bab), pulya (gyerek), málé (kukorica)
Mezőségi nyelvjárási régió
Romániában Erdély középső, nem székely magyar vidéke: a Mezőség, az Aranyos, a Maros és a Küküllők mente, Kolozsvár, Torda és Dés környéke.
- Nyílt a-zás, o helyett a: hasszu (hosszú), sak (sok)
- A hosszú magánhangzók gyakran megrövidülnek: apro (apró), kesztyü (kesztyű)
- A Belső-Mezőségen ty helyett cs, gy helyett dzs: kucsa (kutya), hadzsma (hagyma)
orda (édestúró (erdélyi szó, román eredetű)), pakulár (juhász (erdélyi szó, román eredetű))
Székely nyelvjárási régió
A történelmi Székelyföld Romániában: Udvarhelyszék, Háromszék, Csík, Gyergyó és Marosszék vidéke.
- ö-zés és o-zás: köröszt (kereszt), házbo (házba)
- Az idősebbek ma is használják az elbeszélő múlt időt: harangozának, járék
- Gazdag gyakorító képzők: illogat (iszogat), pipákol (pipázgat)
nyököti (dadogó), nyiszitël (nyiszál), ugráncsol (ugrándozik)
Próbáld ki: Székely teszt →Moldvai (csángó) nyelvjárási régió
Romániában, a Kárpátokon túl, Moldvában: Bákó, Neamț, Iași és Vrancea megyében, a Szeret folyó és mellékpatakjai mentén (például Szabófalva).
- Gyakori a dzs hang: dzsermek (gyermek), dzsió (dió), medzs (megy)
- Sziszegő beszéd: az s helyett sz-hez közelítő hang: maszt (most)
- Sok középkori nyelvi formát őriz, például jü (ő), bücsü (becsület), és sok román jövevényszót is átvett
filjesz (nyúl), csúkmony (tojás), külpis (csiga)