A tanár, aki tanított – a könyv, amely az asztalon van – minden, ami csillog. A három vonatkozó névmás nem cserélhető fel: az egyik személyre, a másik konkrét dologra, a harmadik egész gondolatra utal.
Ez nem helyesírás, hanem nyelvhelyesség: mindhárom szó vonatkozó névmás, mellékmondatot kapcsol a főmondathoz, és a beszédben egyre gyakrabban mondunk mindenre ami-t. Igényes írásban azonban a pontos választás számít – és a különbség egyszerű.
A kérdés csak annyi: emberről, konkrét dologról, vagy egy egész gondolatról beszélsz? Nézzük egyenként.
Emberre (és emberek csoportjára) mindig aki / többes számban akik.
Ha a mellékmondat egy emberre vonatkozik, a névmás aki (ragozva: akit, akinek, akivel, akik…). Állatra és tárgyra nem aki jár.
✓ A tanár, aki tanított minket.
✓ Mindenki, aki jelentkezett, bejutott.
✗ Az ember, ami ott áll. (emberre nem ami)
Két biztos esetben mindig ami a jó.
Ha a névmás nem egyetlen főnévre, hanem az egész elhangzott gondolatra mutat, ami áll:
✓ Elkéstem, ami nagyon bosszantó volt.
✓ Sok pénzt költött, amit később megbánt.
Az az, ez, minden, valami, semmi, mind és társaik után szintén ami:
✓ Minden, ami csillog, nem arany.
✓ Az, ami tegnap történt, felejthetetlen.
✓ Nincs semmi, ami megijesztene.
Ha egy konkrét, megnevezett főnévre (dologra, fogalomra) utalsz, az igényes írásban amely / amelyik a pontos alak.
Megnevezett dologra (könyv, törvény, ház, film) az amely a választékos, pontos névmás. Személyre viszont soha nem amely, hanem aki.
✓ A könyv, amely az asztalon van.
✓ A törvény, amely tavaly lépett életbe.
✗ A könyv, aki az asztalon van. (tárgyra nem aki)
A hétköznapi nyelvben a konkrét dologra is terjed az ami (a film, ami tetszett). Ez élőbeszédben elfogadott; igényes, választékos szövegben viszont a megnevezett főnév után az amely a pontosabb. Ami emberre soha, tárgyra pedig a gondos írásban amely.
Kérdezd meg, mire utal a névmás:
→ Emberre? → aki (a tanár, aki…).
→ Megnevezett konkrét dologra? → amely (a könyv, amely…).
→ Egész gondolatra, vagy „az/minden/valami/semmi” után? → ami(minden, ami…; elkéstem, ami…).
Balra a hibás, jobbra a helyes alak.
Teszteld magad! Aki, ami vagy amely?
Melyik a helyes? „A tanár, ___ tanított minket, nyugdíjba ment.”
Ellenőrizd a saját mondatodat itt, az oldal elhagyása nélkül.
A Hector szövegellenőrző a helyesírási és nyelvtani hibákat is jelzi.
Szövegellenőrző megnyitásaÉn tudnék vagy tudnák? Elhalasztja vagy elhalassza?
A miatt okot, a végett célt fejez ki. Mikor melyik?
A de és a viszont is ellentét: együtt fölösleges. Mikor hiba?
Összehasonlításban a -nál/-nél a helyes rag, nem a -tól/-től.
Az ikes igék (eszik, iszik, lakik) választékos E/1 alakja -m: eszem, iszom, lakom.
A -va/-ve van (be van csukva) helyes állapot; a lett/lesz + -va/-ve (meg lett oldva) a kerülendő germanizmus.
A terpeszkedő kifejezés (kiadásra kerül, megoldást nyer) körülírja az igét; a tömör cselekvő forma (kiadják, megoldódik) a jobb.
Számnév, mennyiségjelző (sok, öt) és gyűjtőnév (a csapat) után egyes számú az állítmány; halmozott alanynál mindkettő jó.
